Egy régóta keresett űrkőzet típusra, úgynevezett trójai aszteroidára bukkantak a csillagászok, ami mindig a Föld előtt halad. A Lagrange-pontok körül elhelyezkedő objektumok ideális űrkutatási célpontok lehetnek.
Az első Földhöz tartozó trójai címre kiváló esélyekkel rendelkező 2010
TK7 jelű aszteroida közel 300 méter átmérőjű és jelenleg 80 millió
kilométerrel halad a Föld előtt. Az űrkőzetek ezen családjának tagjait
elvileg a sokszoros távolság ellenére is könnyebb lehet elérni, mint a
Holdat, emellett olyan elemeket tartalmazhatnak, amik a Föld felszínén
nagyon ritkák.
Hogy elképzeljük a trójai aszteroidák elhelyezkedését, képzeljük magunk
elé egy egyenlő oldalú háromszög két pontjaként a Napot és a Földet. A
háromszög harmadik pontja az úgynevezett trójai, vagy közismertebb nevén
Lagrange-pont. A Napnak és a Földnek két ilyen közös pontja van, az
egyik a Föld előtt haladó L-4, a másik pedig mögötte elhelyezkedő L-5
pont.
Más bolygóknak is vannak a Nappal közös Lagrange-pontjaik, a Jupiter, a
Neptunusz és a Mars esetében ezeken a pontokon már találtak is
aszteroidákat. A tudósok jó ideje feltételezik, hogy a Föld is
rendelkezik ilyen kísérőkkel, ezek azonban bolygónkról nézve főként a
nappali égbolton tartózkodnak, ezért a napfény elrejti őket a kutatók
kíváncsi szemei elől. Az észleléshez egy infravörös műszer, a WISE
(Nagylátószögű Infravörös Felderítő Kutatóműszer) kellett, amit 2009-ben
lőttek fel. A felfedezéshez Martin Connors, a kanadai Athabasca Egyetem
csillagásza és csapata a WISE aszteroida- és üstökösvadász
projektjének, a NEOWISE adatait használta fel. A WISE űrtávcső 2010
januárja és 2011 februárja között a teljes égboltot letapogatta az
infravörös tartományban, ami két trójai esélyest hozott a szakemberek
számára, ezek egyike az L-4 pontban elhelyezkedő 2010 TK7, amit további
megfigyelésekkel sikerült megerősíteni.
A 2010 TK7 egy különös, egészen kaotikus pályát mondhat a magáénak. A
trójai aszteroidák általában nem pontosan a Lagrange pontokban
keringenek, hanem körülöttük, a 2010 TK7 egy szokatlan ebihal-alakú
hurkot ír le. A furcsa pálya a környező égitestek gravitációs vonzásának
tudható be. Ezzel együtt is a 2010 TK7 ebihal-pályája szokatlanul nagy,
az aszteroida időnként a Napnak a Földdel ellentétes oldalára kerül.
"Sokkal érdekesebb a viselkedése, mint azt bárki is gondolta" -
Connors, aki a Nature legutóbbi számában publikálta a felfedezéssel
kapcsolatos tanulmányát. "Olyan dolgokat csinál, amiket eddig nem
tapasztaltunk a trójaiaknál, de pontosan ez az szélsőséges viselkedés,
ami elég távolra viszi a Lagrange-ponttól, fedte fel a létezését"
A kutatók kiszámították az elkövetkező 10000 évre az aszteroida
pályáját, ami szerint a 2010 TK7 egyszer sem kerül közelebb 20 millió
kilométernél a Földhöz, ez a Föld-Hold távolság ötvenszerese. A kaotikus
viselkedés és a Lagrange pont körüli hatalmas kilengés arra enged
következtetni, hogy az űrkőzet csak átmenetileg rekedt meg jelenlegi
helyén. Könnyen lehet, hogy csupán nem régiben zavarta meg valami az
eredeti pozícióját, ennek kiderítéséhez a kutatók további számítógépes
modelleket futtatnak majd az aszteroida pályájáról.
Egyelőre még nem állnak rendelkezésre színkép információk az
aszteroidáról, amiből megállapíthatnák az összetételét. Felépítésük
általában hasonló a Földéhez, azonban az aszteroidák kisebb méretük
miatt gyorsabban hűltek le, ezért a nehezebb elemeknek az Földdel
ellentétben nem volt idejük lesüllyedni a középpontjuk felé. Ennek
köszönhetően az űrkőzetek olyan elemekben bővelkedhetnek, amik a Föld
felszínén ritkák. "Egy nap talán bányászhatunk rajtuk" - nyilatkozott Connors a SPACE.com-nak.
Sajnos erre a célra a 2010 TK7 nem éppen a legjobb, mivel nem a Föld
síkjában halad, ezért rengetek üzemanyagra lenne szükség az eléréséhez.
Mindazonáltal, ha sikerül újabb trójai aszteroidákat felfedezni - több
jelölt is van - akkor talán találunk egy könnyen megközelíthetőt is
közöttük. A felfedezés mindenesetre meghozta a kutatási kedvet, Connors
és munkatársai a földközeli objektumok észlelésére kifejlesztett
Pan-STARRS távcső és kamera rendszert fogják használni a további
kutatásokhoz.
SG.HU