A Hubble Űrtávcső segítségével megtalálták a törpe bolygó negyedik holdját. Az átmenetileg P4-nek nevezett hold a becslések szerint 13-34 kilométeres átmérővel rendelkezik.
A P4 a már régóta ismert Charon, valamint a nemrég felfedezett Nix és
Hydra társaságát gazdagítva vált a Naprendszer legújabb tagjává. "Ez egy
fantasztikus felfedezés" - nyilatkozott
a kisbolygó elnevezési konvencióknak megfelelően 134340 Pluto-nak
írandó egykori Plútó felé tartó űrexpedíció, a New Horizons
főfelügyelője, Alan Stern, a Colorado-i SRI (Southwest Kutató Intézet)
munkatársa. "Most, hogy már tudunk a Pluto-rendszer újabb holdjáról,
megtervezhetjük a közeli megfigyelését"
A New Horizons 2015-ben éri el a bolygó rangjától 2006-ban megfosztott
Plútót és holdjait, az űrszonda hét műszerével részletesen fel fogja
térképezni a rendszer objektumainak felszínét, összetételét és légkörét.
A P4 a Nix és a Hydra között kering, utóbbiakat 2005-ben fedezték fel,
ugyancsak a Hubble segítségével. A Charont még 1978-ban azonosították az
Egyesült Államok Haditengerészetének Obszervatóriumával, ez volt az
első csillagászati eszköz, aminek sikerült különálló objektumként
észlelnie a Plútó legnagyobb holdját. Összehasonlításként, míg a Pluto
maga egy kicsivel több, mint 2300 kilométeres átmérővel rendelkezik, a
Charon átmérője 1200 kilométer, a Nix és a Hydra pedig a 30 és 115
kilométeres tartományba sorolható.
A Hubble június 28-án észlelte először a P4-et új Wide Field Camera
műszerével. A hold létezését a július első felében lezajlott észlelések
erősítették meg. "Átmenetileg P4-nek neveztük el. Lesz neve, ebben
azonban nem a NASA fog dönteni" - nyilatkozott Trent Perrotto, a NASA
szóvivője, aki elmondta, hogy a névadás a Nemzetközi Csillagászati
Egyesület (IAU) hatáskörébe tartozik.
Ha az IAU irányvonalait nézzük, akkor a Neptunusz pályáját keresztező
vagy megközelítő objektumokat - különösen a Plútó holdjait a túlvilággal
kapcsolatos mitológiai nevekkel ruházhatják fel. Plútó a túlvilág ura
volt a római mitológiában, Charon (Kharón) pedig a lelkeket az élők és a
holtak világát elválasztó Styx folyón átszállító révész. A Plútó
második holdja, a Nix a sötétség és az éjszaka görög istennőjéről
Nüxről, Kharón anyjáról kapta a nevét, míg a Hydra a túlvilág kapuját
őrző sokfejű kígyó. A P4 nevének kiválasztásánál az IAU figyelembe fogja
venni az égitest felfedezőjének kívánságát is, aki nem más mint Mark
Showalter, a kaliforniai SETI Intézet csillagásza. A SPACE.com az ő
választásáról érdeklődött.
"Ez a téma még egyeztetés alatt áll" - nyilatkozott
Showalter. "Számos színes nevünk van, amiből választhatunk, mivel az
összes hold neve Hadész (Plútó görög neve) kegyeltjeitől származik. A
legtöbbször Cerberus, a pokol kapuját őrző kutya neve merült fel, ezt a
nevet azonban már egy aszteroida is viseli. Az IAU ellenzi az
aszteroidák neveinek használatát. de ez még nem feltétlenül jelenti azt,
hogy ne engedélyeznék"
Showalter elkötelezettnek tűnik a fenti névvel kapcsolatban, éppen ezért
javasolta egy másik, a göröghöz közelebb álló írásmódjának, a
Kerberos-nak az alkalmazását, ugyanakkor elismerte, hogy rengeteg név
áll a rendelkezésükre, ezeket az interneten is megszavaztatják. Elvileg
két hónapon belül megszülethet a parányi hold neve, és nem kizárt, hogy
Kerberos fogja őrizni a Kuiper-öv objektumait.
SG.HU