Damokos László úrral, Tatabánya főépítészével beszélgettünk az elmúlt 6 évről, és a város jövőjéről… 
"Amikor először felvittek az ismerőseim a Turulhoz, megkérdezték tőlem, hogy na, mit látok. Mondtam a Turul madarat, odébb a kilátót és nem kevés szemetet….. A 70-es években volt itt egy kisvendéglő, úgy hívták Szelim Csárda. Most nyoma sincs. Kellene ide egy hasonló, de funkcióiban többet adó épület. Amiért ide lehet és érdemes eljönni, újra és újra!"

Apsitos István: Mióta dolgozik Tatabányán és hogyan lett a város főépítésze? 

Damokos László: - 2012 február elsejétől vagyok főépítésze a városnak, előtte 11 évig dolgoztam a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI), majd 20 évig egy kis tervezőirodának voltam a tulajdonos ügyvezetője. A főépítészi munkakörre nem készültem tudatosan, sokáig azt gondoltam, az egy hivatalnoki munkakör. Mivel alkotó embernek éreztem magam, nehezen tudtam beleképzelni a személyiségemet ebbe a pozícióba. A mai napig sem sikerült mindent úgy elsajátítanom, hogy hibátlanul alkalmazzam az ügyintézés szabályait, de szerencsémre a kollégáim és a főnökeim eddig tolerálták a botladozásaimat. Felismerték, hogy - bár a papír ügyekben nem vagyok erős - én más, frissebb szemmel látom a városunkat és a település problémás helyszíneivel is tisztában vagyok. 2011 decemberében láttam egy pályázati kiírást, melyben Tatabányára főépítészt kerestek. Bár Tatabányán előtte még nem is jártam, gondoltam megpróbálom. Két ismerősöm él a városban, akik egymástól függetlenül végigvittek a városon, hogy megismertessék velem a jó és szép dolgokat, illetve a problémákat is. Mivel nem itt lakom, a külső látogató és azon belül alkotó építész szemével néztem a várost. Azután összehoztak egy született tatabányai kedves ismerősükkel, aki foglalkozásából következően még jobban átlátta a várost és tudott ötleteket adni a hogyan továbbra is. Ezután elhatároztam, hogy megírom a pályázatot, amiben összefoglaltam, szerintem mit kellene tenni, fejleszteni, építeni, átalakítani a városban… A pályázatomban leírtak nagy részét teljesítjük napjainkban. Így azt gondolom, sikeresnek mondható az elmúlt 6 évem. A 2008-as világválság erősen visszavetette az építőipari teljesítményt, de most halmozottan pótlódnak az akkor elmaradottak, annyi az építési projekt, hogy alig tudjuk naprakészen követni az ügyeket.

A.I.: Melyik a legkedvesebb projektje?

D.L.: - Ha végre megindul, az új Multifunkciós Sportcsarnok lesz az, ami a hétköznapokon 3000 fős közönségnek, a közel 3000 kihúzható, plusz mobil üléssel pedig a nagyobb versenyekhez szolgál majd helyszínül. A 6000-es nézőszám már világversenyek megrendezésére is alkalmassá teszi. Kézilabda világbajnokságokat szeretne rendezni Magyarország, először egy Junior VB-t, aztán nőit és talán egyszer a felnőtt férfi versenyek rendezési jogát is megkapjuk. Hogy rendező helyszín lehessen Tatabánya, alapfeltétel a 6000 férőhelyes nézőtér a sportcsarnokban. Az volt a kérdés, hogy hol rendezzék a világversenyek eseményeit? Veszprémben, Győrben, Szegeden, Debrecenben és Budapesten van megfelelő, illetve megfelelővé tehető sportcsarnok, a hatodik helyszíneként végül Tatabányán épülhet meg egy teljesen új. Tatabányáról már most is kijutnak a kézilabda csapatok nemzetközi megmérettetésekre, így a majdani jobb körülmények elősegíthetik a csapatok eredményesebb szereplését! A sportcsarnokban egyszerre tud majd edzeni két csapat, amikor a fal mellé van tolva a 3000 mobil széksor. Sok korcsoporttal dolgozik a szakosztály, ezért kell a Földi Imre sportcsarnokon kívül még újabb edzőhely. Ma már az a helyzet, hogy egy-egy kézilabda meccs alkalmával közel 2000 törzsszurkoló szeretné látni a kedvenceit, de a 900 fős Földi Imre sportcsarnokba sajnos nem férnek be. A város arculatának, marketingjének is jót fog tenni, ha a TV közvetítésnél a „kapcsoljuk Tatabányát” felirat után a város emblematikus látványait mutatja majd a kamera: a Turul madár, az addigra megépült Gerecse kapuja, a kilátó, majd fentről lenéz a városra, végül ráközelít a sportcsarnokra. Az épületnek azért kell különlegesen érdekes formájúnak lenni, hogy jelképként maradjon meg a TV nézőkben: igen, ez Tatabánya! Tatabánya új, XXI századi jelképeit, emblematikus épületeit kell megalkotnunk most. A sportcsarnok létesítésénél sem szabad megállni egy közepesen jó megoldásnál, hanem minőségi megoldást kell keresni. Olyat, amire emlékeznek majd a nézők és az ide látogatók. A városnak minden ilyen rendezvény bevételt termelő forrása lesz. Arra kell törekednünk, hogy minél több ilyen forrást aknázzunk ki a közeljövőben.

- A másik nagy projekt a vasútállomás… Igen érdekes kifejezéssel élve: „INTERMODÁLIS CSOMÓPONT” kialakítása készül. A kifejezés a közlekedési módok közötti átváltást jelenti. Azt, hogy zökkenőmentes legyen a gyalogos, kerékpáros, személyautós, taxis, autóbuszos és a vonattal történő közlekedés találkozása, és természetesen akadálymentesen… A vasútállomás ma már nem a várakozásról, és a jegypénztár előtti sorban-állásról szól. Már automatákból és az interneten is meg lehet váltani a jegyet, amit az okostelefonon is fel lehet mutatni a jegykezelőnek. Manapság már egyre kevésbé van szükség nagy várótermekre, a vasút, főleg az új szerelvényekkel és a fél óránként induló járatokkal, kényelmes utazási eszközünk lett. Az új vasútállomásnak az lesz a feladata, hogy az utazók kényelmesen tudjanak lejutni a peronra, és időben érjék el a járatukat. A mai helyzet tarthatatlan, nem tolerálható, hogy babakocsis kismamák, sok csomagot cipelő emberek, idősek vagy nehezebben mozgó mozgáskorlátozottak mindegyikének - egy pihenő közbeiktatásával - fel kell menni 6,5 méter magasra és ugyanúgy lemenni 6,5 métert a peronra. Azonkívül városszerkezetileg a legnagyobb gond, hogy Dózsakertből mai napig nem lehet átjutni a vasúthoz, csak nagy-nagy kerülővel. Igaz vannak, akik a síneken átbukdácsolást választják, de a balesetveszélyes volta miatt ez nem jó alternatíva. Az igazi megoldás a régóta megígért gyalogos – kerékpáros híd lenne a két városrész között, mely a vasútállomást is integrálná. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a „műtárgy” illetve a vasútállomás hogyan néz majd ki… Olyanra kell formálni, ami a helyieket büszkeséggel tölti el és a turistáknak is emlékezetes marad. Embléma-szerű megoldásokban gondolkozunk. Egy korábbi tervet még a MÁV készíttetett, a Biatorbágy - Tata vasútvonal rekonstrukció tervezése során, amiben kicsit bonyolult vonalvezetésű vasútállomást produkáltak a vasúti sínek fölé. Miután a vasútvonal szakasz felújítása lekerült a Kormány prioritási listájáról, az Önkormányzat készíttetett egy olyan tervet, amelyik a lehető legrövidebb nyomvonalon vezet át a Fő tér felől Dózsakertbe. Erről a vázlattervről tudni kell, hogy mindösszesen 1 hónap alatt készült el, miután kiderült, hogy a MÁV-ét nem támogatják. Egy jeles építész ismerősömet kérdeztem meg, vállalná e a tervezést. Rekord idő alatt el is készítette a munkát, olyan időszakban amikor általában az emberek békésen pihennek, ugyanis december közepétől január közepéig kellett alkotnia. A tervező a város jelképét, a Kő-hegyen álló Turul-szobor meghatározó látványát tekintette kiindulási pontnak, ezért készült el a szárnyakra utaló megoldás. Olyan épületet kértünk, ami Tatabánya új, ikonikus jelképévé válhat. Nos, ez az elképzelés fog „továbbgördülni”, amennyiben a Kormány megszavazza a szükséges forrásnövelést. Ugyanis a MÁV azt szeretné elérni, hogy ha hozzányúlunk az állomáshoz, az új rendszer tudja fogadni a majdani Biatorbágy – Tata vasútvonal fejlesztés sínképi rendszerét, ami a jelenlegi sínek cseréjét, vonal és ív korrekciót is tartalmaz annak érdekében, hogy a 160 km/órára emelt átlagsebességgel száguldó szerelvényeket is kiszolgálja. A MÁV fejlesztési elképzeléseiben a sínképet úgy alakítják át, hogy a teherpályaudvar munkája ne zavarja sem az éppen 200 km/ó-val átszáguldó nemzetközi vonatokat, sem az elővárosi forgalomban közlekedő szerelvények áthaladását.

Bicskével közös projectben az IMCS-re (Intermodális Csomópont) 2 éve egy Kormányhatározatban kaptunk 11 milliárd Ft-ot, melyből a tatabányai állomásra 6,5 milliárd Ft jut. Sajnos ebbe a 6,5 milliárd Ft-ba a MÁV által preferált pályakép változtatása nem fér bele. A MÁV fejlesztési terveit a mindenkori Kormánynak kell mérlegelnie, támogatnia és elfogadnia, teljesen mindegy, hogy melyik politikai oldal van hatalmon, hiszen a vasút az egész országot szolgáló, állami érdekeltségű intézmény. Téves az a gondolat, mely azt firtatja mibe kerül Tatabányának az új vasútállomás. Azt kell mondanom, hogy semmibe, mert nem a város költségvetését terheli, hanem a MÁV vasúti fejlesztéseként, az állami költségvetésből oldják majd meg. Ezért a döntési helyzet sem nálunk van, hanem minisztériumi szintű előkészítés után a Kormány dönt. Ez valamivel lassabb ügymenetet igényel, mintha helyben döntenénk, de remélhetőleg megéri a várakozást! Tehát tévesen mondogatják sokan, hogy az állomással kapcsolatban csak ígéretek vannak, megvalósítás meg sehol. Bonyolultabb a kérdés az egy mozgólépcső – lift blokk beépítésénél. Sajnos a jelenlegi pályakép 2-es 3-as peronja keskenyebb, mint amit a vasút törvény előír akadálymentes és biztonságos használatra. Így az akadálymentesítés megvalósítása is milliárdos nagyságrendű összeget igényelne, ugyanis az 1. és 2. vágányokat a városközpont felé kellene „ugrasztani”. Fontos tudni, hogy Tatabánya vasútállomása nem csak a személyszállításról szól, hanem még inkább a teherforgalomról. A módosítás után a személyközlekedés akadályozása nélkül lehet majd a tehervonatok rendezését is megoldani. Ez nem csak Tatabánya érdeke, ez az egész ország érdeke.

Nagy László fotója a tatabányai rendező pályaudvarról

A.I.: A majdan megépülő állomás hatalmas üveg felületeinek takarítását hogyan oldanák meg? A jelenleginél sem megoldott és elpiszkolódik, csúnya lesz rövid idő alatt…

D.L.: - Vannak már kiforrott megoldások, akár az is, hogy több rétegű átlátszó fóliával vonják be az üvegfelületet, ami ha elpiszkolódik, pár havonta, fél- egy évente egy réteget le kell húzni róla és az alatta lévő tiszta lesz. Természetesen a hétköznapi normál vizes, tisztítószeres takarítás nem kivitelezhető a nagyfeszültségű kábelek felett… Megoldást kell találnunk rá, mégpedig a legoptimálisabbat. A város és a kormányzat között szerződés van az új vasútállomás pénzügyi fedezetére, így nem az a kérdés, hogy van –e rá pénz, hanem az, hogy mikor kezdhetjük el.

Apsitos István fotója

- A harmadik dolog, amire büszke vagyok, az a Gerecse-kapuja kitalálása és a megvalósítása. Amikor először felvittek az ismerőseim a Turulhoz, megkérdezték tőlem, hogy na, mit látok. Mondtam a Turul madarat, odébb a kilátót és nem kevés szemetet….. A 70-es években volt itt egy kisvendéglő, úgy hívták Szelim Csárda. Most nyoma sincs. Kellene ide egy hasonló, de funkcióiban többet adó épület. Amiért ide lehet és érdemes eljönni, újra és újra! A polgármester úrral beszéltem, megnéztük a térképeket - az egész hegyoldal természetvédelmi terület - de a parkoló az nem védett! Azóta már szerkezetkész a Gerecse-kapuja, amit három pályázatból a lakosság szavazatai alapján választottunk ki. Újra lesz miért feljönni a Kő-hegyre! A tervezőknek azt mondtam, hogy ide csak egy épületet lehet emelni, az olyan legyen, ami megmarad a látogatók emlékezetében, a „többször vissza kell ide jönni” érzése. Három híres magyar építész kapta meg a felkérésünket, hogy készítsenek vázlatterveket. Nem a legolcsóbb tervezői díj alapján, hanem a bemutatott gondolatok közül válogatva döntöttünk a megvalósítandó objektum mellett. Egy hegy tetejére csak kultikus házat illik/szabad építeni, az vagy szakrális (templom) vagy különleges, egyedi célú épület (pl. csillagvizsgáló) lehet. Ez építészeti alapszabály. A pályázóktól kértem, hogy vagy valamilyen XXI. századi high-tech csoda, vagy valami olyan organikus megoldás, mintha a Kő-hegy folytatása lenne, illetve az épített és a természeti környezet találkozási pontjára épített kapuzat (innen a projekt neve) legyen ez az épület. Örülök neki, hogy menedzselhettem ezt a projektet. 

Dallos István fotója

Apsitos István fotója

 A.I.: Mi változott Tatabánya város rendezési tervében?  

D.L.: - Tatabánya 14 km hosszan elnyúló, több eltérő karakterű településrészből összetevődő város. Az eddig mozaikszerűen, részekből összeálló szabályozási tervünket közel kétéves munkával felülvizsgáltuk, összefésültük, egységesítettük. Már május 19-étől hatályba lépett az új Helyi Építési Szabályzatunk és Szabályozási Tervünk, mely áttekinthetőbben, egységes szerkezetben, azonos jelkulcs szerint ad a város minden területére építési előírásokat. A rendeletet és mellékleteit a város honlapján bárki megtalálhatja (www.tatabanya.hu). Az új rendelkezés az eddigi rendszerrel szemben -melyben azt szabályozták mit szabad építeni- komoly szemléletváltást tükröz, ugyanis most arról szól, mi az, amit az adott területen nem szabad, mert valamilyen szempontból terhet jelent a környezetére. Tehát ami nem tilos, azt szabad. Az eddigi kb. 100 oldalas rendeletünk 45 oldalasra csökkent, kisöpörtünk belőle mindent, ami felesleges vagy idejét múlt illetve betarthatatlan volt. Ahol lehetett, ott lazítottunk a szabályokon, például a telkek beépíthetősége terén. 

Sikeresnek tekintem-e az eltelt hat évet?

A 2012-es főépítész pályázatomban néhány, véleményem szerint a városnak fontos lépést leírtam, hogy azok megvalósításával a városunk a múltját büszkén vállaló, de a fejlődés iránt elkötelezett települések közé emelkedjen. A leírt programok nagy része mára vagy elkészült (a volt Községháza épület ma GFSZ székház), vagy a megvalósítása folyamatban van (a volt Bányakórház épülete Katolikus Gimnázium lesz, kiviteli terv készítése folyik, a Tulipános-ház műemléki felújítása már kivitelezői szerződéskötés alatt áll, a Megyeháza-tér, mint városi főtér kialakítása közbeszerzési eljárás lezárása előtt tart, vagy hamarosan elindul (új vasútállomás). Úgy érzem talán nem volt eredménytelen az eddigi működésem.

A.I.: Köszönöm a riportot, s további eredményes munkát kívánok!

_________________________________________________________________

Az eddig megvalósult illetve folyamatban lévő felújítások, építkezések:

Jászai Mari színház, Népház: D.L.: Ez egy jóval korábbi projekt, nem kötődik hozzám. 

Népház liget: D.L.: Nagyon szép lett, de elsősorban tájépítészet, bár volt némi beleszólásom, de a fő érdem Mármarosi Sándor főkertészé.

Apsitos István fotója

Május 1 park: D.L.: Ez is nagyon szép lett, ez is elsősorban tájépítészet, bár volt némi beleszólásom, itt is a fő érdem Mármarosi Sándor főkertészé.

Gyémánt Fürdő D.L.: Ez már korábban elkészült, a bővítéseként tervezett 50 m-es fedett uszoda még nem kapta meg a támogatást a Kormánytól.

A volt Községháza (3-as Posta) amely GFSZ székház lett

Apsitos István fotója

Fő tér és környéke, D.L.: azóta több rendezvény is volt itt tartva, lassan a rendezvények és a látogatók kinövik a területet. A projektet az elődöm kezdte, a befejezéshez volt már némi közöm. A Megyeháza előtti tér megújításával a rendezvénytér mérete bővül!

Apsitos István fotója

Folyamatban lévő illetve tervezett projektek

Tiszti Kaszinó – a Tulipános ház: D.L.: az építtetőnek át lett adva az épület kulcsa, a munkálatok megkezdődtek. 

Bányakórház (korabeli képeslapon): D.L.: Katolikus gimnázium lesz belőle Építési engedélyi terv elkészült, megkezdik a bontást, először a melléképületekkel. A történelmi kórház épülete megújul, teljesen új tető is lesz, a mellette lévő rendelőintézet alacsonyabbik épületrészét is lebontjuk. A Véradó állomás és a kórház területén lévő trafóház területét kivették a Székesfehérvári Egyházmegyének átadandó tulajdonlistából.  

Az Újvárosi Piac tervezett képe:

Turul mozi: D.L.: Az épület diagnosztika megállapította, hogy a mozi alagsorában méteres víz állt, ami miatt az épület statikailag instabillá vált. Emiatt kellett lebontani. Amit 20-30 évig nem használnak, az sajnos mind erre a sorsra jut…

Újvárosi Piac a Turul Mozi helyén:

D.L.: Sajnos a volt Teravill és a kínai üzlet lapos tetejű épülete üresen áll, de nem tudtunk megegyezni a tulajdonosokkal, hogy az a terület is a részese legyen a Vásárcsarnok projektnek. Pedig felajánlottunk nekik az új piacon területet. A Piac tervezési stádiumban van, építése jövőre megkezdődhet.

A Bánhidai erőmű: D.L.:Az eredeti történelmi épület megmarad, a többi valószínűleg lebontásra kerül. A hosszabb távú tervekben szerepel az Erőmű-tó és környezetének megújítása, fejlesztése.

Készítette: Tatabányai Anzix, Apsitos István (2018 június 27.)

Fotók: Apsitos István, Dallos István 

További fotók: Tatabánya.hu, Kemma.hu, Építészfórum, Schmidt Csaba polgármester honlapja, Bencsik János országgyűlési képviselő honlapja és facebook oldala, valamint más facebookos oldalak.

Copyright 2018.

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.