201 éve január 14-én pattant ki, az egyik legjelentősebb magyarországi rengés Mór térségében, melynek mérete a Richter skálán 5.4 volt. Ez az ijesztő esemény megmozgatta az emberek fantáziáját, és megváltoztatta az életüket.

Számolhatunk úgy is, hogy 6 emberöltővel ezelőtt történt ez a rengés. Másmilyenek voltak a házak, a közlekedés, más volt a hírek terjedése. De épp úgy megrémültek, mint ahogy mivelünk is megtörtént ez év január 29-én. A természet erői nem változtak.

Az oroszlányi földrengés mérete a Richter-skálán M4.7 volt. Ez több mint négy fokozattal kisebb, mint amekkora a március 11-ei Japán rengés erőssége volt, és csak kicsit volt gyengébb, mint a 201 évvel ezelőtti móri rengés. Ezen a skálán, 1 fok különbség 32-szoros energia különbséget jelent. Vagyis egymilliószor nagyobb energia szabadult fel Japán partjainál, mint Oroszlány térségében. mégis ha elolvassuk a korabeli beszámolókat, azt mondhatjuk, hogy már ez is igen sok volt! Néhány sor erejéig lapozzuk fel a korabeli beszámolókat a móri M5.4-es rengésről.

Az akkori rengés során néhányan megsérültek és három halálos áldozat s volt. Az épületek súlyosan megrongálódtak Mór és Isztimér térségében és a Móri-árok sávjában. A rengés Budán is pánikot okozott, de érezhető volt még Bécsben, Sopronban, Debrecenben, sőt még Prágában is. A királyi Helytartótanács kérésére egy Tudós Bizottság alakult, azzal a fontos céllal, hogy bejárják a megrázott területet, és kiderítsék a földrengés okait. Kiváló munka született három tudós férfiú elemzése során, amit 1814-ben jelentettek meg. A földrengés kutatás történetében elsőként született a világon egy igényes munka e természeti tünemény leírására, okainak keresésére. Térképet is szerkesztettek, amin ábrázolták a rengés által leginkább érintett területet (ez az első ismert izoszeiszta-térkép (1-2 ábra.), a földlökés irányát, a talajon megjelent repedéseket, megváltozott forrásokat.

Emlékezzünk meg a nevükről: Kitaibel Pál és Tomtsányi Ádám a pesti Királyi Magyar Egyetem professzorai és Novák József megyei főorvos.

A főrengést mintegy ezer utórengés követte. Egy leleményes csákvári kertész ezeket faágakra helyezett kis csengettyűk segítségével számolt. Sajnos a feljegyzések elvesztek. Mint sajnos a hírekből tapasztaljuk a Japán rengést is rengeteg utórengés követi, és a januári oroszlányi rengést is kb. 500 kis utórengés követte már. A február. 1-ig regisztrált orozslányi utórengéseket a 3. ábra mutatja. Egy rengés epicentrumának meghatározásához legalább 3 állomás adata szükséges. Szerencsénk volt ezzel a rengéssel kapcsolatban, hogy 3 közeli (csókakői CSKK, gánti PKSG és sukorói SUKH), és egy távolabbi (tési PKST) állomás működött a környéken.

Nézzünk néhány korabeli beszámolót a földrengésről az 1814-ben megjelent műből:

„Többen, akik a szabadban voltak, látták, hogy a föld hullám módjára emelkedik és süllyed s érezték, hogy ők maguk is lábnyi vagy még nagyobb magasságban felemelkednek, stb. Egyes móri emberek, akik az első földrengés ideje alatt éppen hazatérőben voltak a Csókahegyről, mikor hátuk mögött dörgést hallván hátranéztek, s azt hitték, utánuk jön a hegy, olyan hevesen mozgott. Többen, akik a dörgéstől és mozgástól megrettenve futásnak eredetek, visszahőköltek (repercussi) s úgy látták, hogy a falak feléjük mozognak. Néhány helység tornyában a harangok úgy meglódultak, hogy megszólaltak. Többen, akik a szabadban voltak, látták, hogy a föld hullám módjára emelkedik és süllyed s érezték, hogy ők maguk is lábnyi vagy még nagyobb magasságban felemelkednek, stb.”

„Mecsér-pusztán a vadász szobájában az almáriumot a faltól odább dobta. Az erdőkben és falvakon látták, mikor a fák nem csak ágaikat és koronáikat ütötték össze, hanem a földig hajoltak. Sárkányon, hol egyébként semmi kár sem esett, a torony olyan sebesen és erősen ingadozott erre is, arra is, hogy már-már ledőlni látszott. Bodajkon az épület szilárdítására bevert vaskapocs kampója úgy meggörbült, hogy mind a két végén körülbelül 30 fokos szögben kinyílott. Másutt eltört vasrudakat láttunk.”

„Nem csak a móri, hanem a földrengéstől sújtott helyek más lakosai is egyértelműen az állítják, hogy az első földrengés után egész éjjel hallatszott a zúgás, morajlás és recsegés s ezeket a győri csata alkalmával hallott ágyúdörgéshez hasonlítják. Sokan állították, hogy a morajláson és földalatti dörgésen kívül ismételten hallottak sustorgást a levegőben a nélkül, hogy szél lett volna, azok pedig, akik a Csóka-hegy közelében laknak, a kapucinus atyák közlése szerint hallották, hogy a hegy éjjel-nappal sustorgott és bőgött.”

A döngölt vastag agyag-falú házakon csak repedések mutatkoztak, viszont a téglából épült mészhabarccsal kötött házfalak többségében beomoltak. A boltívek rosszul viselték a rengést, és fagyok után tavasszal a megrepedt falú házak is összedőltek. Csókakő akkor 500 éves várromjai erősen inogtak de káruk nem esett. Velegen 113 méter hosszú olyan széles repedés keletkezett, amibe egy ember is beleférhetett volna, de Mór határában is sok helyen 3-4cm-es fölszakadást találtak. A patakok és kutak vízhozama megváltoztak, sőt beszámoltak új források föltöréséről, vagy arról hogy a patakok vize agyaggal keveredve sárga színű és zavaros lett.

Most idézzünk fel néhány érdekes gondolatot a latinul megjelent munkából:

„Az a legszomorúbb dolog, hogy nem könnyen vehetünk észre biztos és olyan határozott jeleket, amelyekből a veszedelem közellétére következtethetünk; hanem legtöbbször váratlanul ér bennünket a baj és mielőtt még elhatározásra juthatnánk, a következő néhány rövid percen belül nemcsak minden halandó, akik egyébként is rövid életű és esendő dolgoknak születtünk, hanem maguk a városok és vidékek is a szörnyű romlás áldozataivá válnak.”

Eltelt 201 év, és sajnos ezek a sorok még mindig érvényesek! Nem tudjuk a földrengéseket előre jelezni, csak becslést adhatunk arra, hogy milyen méretű rengés várható egy területen. A legjobb megoldás úgy tűnik továbbra is rengés biztos épületek tervezése. Magyarország területén a földrengés aktivitás mérsékeltnek mondható. Ennek ellenére károkat okozó földrengések 15-20 évente, míg jelentős károkat okozó földrengések (ML5.5-6), 40-50 évente fordulnak elő. A szeizmikus aktivitás területi eloszlása nem homogén, vannak az átlagnál egyértelműen aktívabbnak nevezhető területek. Ezek közül az egyik pont a Móri-árok környéke.

A földrengéshullámok terjedési sebessége mintegy 6 km/s. Budára 11 másodperc alatt jutottak el a rengéshullámok Mórról. Japán területéről 12 perc alatt érkeznek el hozzánk a rengéshullámok.

Hadd zárjam a könyvből vett idézeteket annak utolsó soraival!

„Talán lesz, aki azt kívánja tőlünk, hogy javasoljuk valami hatékony segítséget ez ellen a nagy veszedelem ellen. Sajnos, kénytelen vagyunk bevallani, hogy ilyent ez ideig nem ismer az ember. S ebbe a léleknek meg is kell nyugodni. Teljesen ott állunk ma is, ahol a régiek, s nem mondhatunk mást, mint amit Seneca írt valamikor: Talán eljön az az idő, amikor utódaink csodálkozni fognak, hogy mi nem tudtunk ilyen nyilvánvaló dolgokat.”

Forrás:  foldrenges.hu
Kiszely Márta: A Vértes rázkódásai; Élet és Tudomány 2010. március 5. 304-307.