Tatabánya múltja

2010. november 29. hétfő, 18:05 |

Írta: Apsitos István |

Tatabánya múltja

GALÉRIA

Tatabánya területe már az ősidők óta lakott. Számos lelet bizonyítja, hogy területén a kőkorszak óta folyamatosan élnek emberek. Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a területen. Az egykori tatai erődítéshez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Hamarosan Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak Bánhida környékén. A közeli erődítések jótékony hatására hamarosan benépesült a környék, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.

A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a törökök. A reformáció hatására a helyi lakosok reformátusokká váltak, és felépítették saját templomaikat. A török hódítás után a terület az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be, minek következtében a lakosság római katolikus lett.

Az 1785-ös népszámlálás adatai szerint Alsógalla lakossága 580 fő, Felsőgalláé pedig 842 fő volt. Akkoriban fedezték fel a környező szénmezőket, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart, minek hatására jelentősen megváltozott az addig főként mezőgazdaságból élők élete. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet, a szénvagyont kb. 100 évre becsülték. A bánya körül kialakult kolónia néhány évig Alsógallához tartozott; 1902. szeptember 16-án vált önálló községgé Alsógalla bányatelep, 1903. május 1-jétől Tatabánya néven. Ebben az időszakban az ipar és a kereskedelem sokszínűbb lett, és jó néhány új társaság (cementgyár, téglagyár) jelent meg. A helyi lakosok élete felpezsdült, helyi újságok jelentek meg, szociális és kulturális szervezeteket alapítottak.

Már az 1920- as 1930- as években is hallani lehetett a községek egyesítéséről, a négy bányaközségben már akkoriban is jelentős kitermelés folyt.

1945 nyarán helyi kezdeményezésre a Tatán működő járási igazoló bizottság mellett a tatabányai igazoló bizottság is megkezdte tevékenykedéseit. 1945. június 12-én a munkáspártok képviselői és a szakszervezetek megbízottjai a négy községből ennek az igazoló bizottságnak az újjáalakítását kérték. 1945 őszén a Belügyminisztérium kezdeményezésével megkezdődött az egyesítés előkészítése. November 10-én a négy bányaközség jegyzője Tatán találkoztak a Belügyminisztérium képviselőivel, ahol ismertették az egyesítésről szóló álláspontokat.

A háborús károk jelentősen befolyásolták a döntéseket, hisz sok időbe, pénzbe és energiába került a helyreállítás. A községek féltették önállóságuk elvesztését és tartottak a háttérbe szorulástól is. Hosszas tárgyalások után végül Bánhida, mely a legnagyobb károkat szenvedte el a háborúban, beleegyezett a csatlakozásba.

November 24-én Alsógalla elutasította az egyesítést, mert ez a terület rendelkezett a legmagasabb szintű közművekkel, jó állapotban voltak a központi épületei, és féltek, hogy lelassul a fejlődésük, más részek pedig gyorsabban gyarapodnak majd. 1946. június 24-én ismét napirendre került az egyesítésről szóló kérdés, ahol már Alsógalla is csatlakozott.

Megkezdődött ezzel a szervező munka is. Október 1-jén a négy községi képviselő-testület összejött, ahol a vagyoni helyzeteket megbeszélték, valamint saját feloszlatásáról is szó esett. Tatabánya megyei városnak ezzel a döntéssel új képviselőtestülete lett (30 fő MKP, 25 SZDP, 4 szakszervezeti és 1 FKgP), mely 60 főből állt.

1945 után a megye székhelye Esztergom volt, de a megye vezető szervei a székhely áthelyezését kérték azzal az indokokkal, hogy Esztergom nehezen megközelíthető, a megye és az országhatár szélén van. Elkezdődtek a viták ezzel kapcsolatban. 1948-ban felmerült, hogy Tata vagy Tatabánya legyen a megyeszékhely. 1950-ben a Népgazdasági Tanács azzal érvelt Tatabánya mellett, hogy a szénbányászat jelentősen fejlődni fog és a város könnyen megközelíthető. A szénbányászat dinamikus fejlődése mellett megyeszékhellyé tették Tatabányát, ez pedig megteremtette a város fejlődésének alapjait.

A második világháború után a régi üzemek, szervezetek, épületek felújítása után újra megnyitották a bányákat is. Ezek a változások jelentős hatással voltak a lakosság számára is, ami rohamosan növekedésnek indult, és a csúcsot az 1980-as évek közepén érte el, ekkor a lakosok száma 80 000 körül volt.

1947. október 10-én ténylegesen egységes várossá nyilvánították a községeket.

1947. október 10. Alakuló képviselőtestületi ülés (Népház nagyterme)
A Belügyminisztérium 179.328/1943.III.3. sz. rendelete értelmében Tatabánya, Felsőgalla, Bánhida és Alsógalla községeket Tatabánya ideiglenes néven egyesítette, megyei várossá alakítását rendelte el. Tatabánya megyei város képviselőtestülete 60 taggal megalakult.
A város ideiglenes székhelye a volt felsőgallai községháza Közfelkiáltással Andó Gyurka Ferencet választották meg polgármesternek.

1947. december 18. A városi tanácsi (67. sz.) határozat Tatabányai megyei jogú város hároméves tervének elkészítése.

1948 Megalakult a Bányász Szimfonikus Zenekar és a Fúvószenekar a Bányászzenekar kettéválásakor. Államosították az iskolákat .A szegényházakat szociális otthonokká szervezték át. Megkezdte működését a Mésztelep Területi Művelődés Otthona. (Az Erkel Ferenc Művelődési Otthon elődje.) Megkezdte működését a Puskin Művelődési Otthon.

1948. május 17. Tatabányán ült össze az MKP és az SzDP megyei szerveit egyesítő konferencia.

1949 Megalakult a Bányarendészeti Felügyelőség (a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség elődje) és a Bányász Táncegyüttes. A Népgazdasági Tanács határozatot hozott Tatabánya-Újváros elnevezéssel új lakótelep építésére.Tatabánya megyeszékhely lett. Tatabányára helyezték a Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskola egy részét Pécsről. Az 1949/50. tanévben a neve Bányaipari Aknászképző Technikum lett.

1949. január 1. Megalakult az ÉDÁSZ (Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat) jogelődje.

1949. szeptember 1. Megkezdte működését a Tatabányai Bányász szakszervezet Államilag Engedélyezett Zeneiskolája. (A mai Erkel Ferenc Zeneiskola elődje.)

1949. október 1. Létrejött a Tatabányai Állami Tűzoltóság

1950. Államosították a gyógyszertárakat és megalakult a Komárom megyei Gyógyszertár Vállalat . Általános rendezési terv készült Tatabánya város fejlesztésére.

1950. április 18. Megalakult az Országos Mentőszolgálat tatabányai mentőállomása.

1950. szeptember 27. Megnyílt az Állami Áruház (utóbb Vértes, majd Centrum Áruház).

1950. október 30. Az új feladatkörű Tatabányai Városi Tanács alakuló ülése. Ebből az alkalomból üdvözlő táviratot küldtek Rákosi Mátyásnak.

1951 Megalakult a Volán Sport Egyesület. Megnyílt Tatabányán az első nyilvános városi könyvtár, amely 1952-től a tatai körzeti könyvtárral történt összevonás után megyei könyvtárként működött tovább. Megalakult a Magyar Vöröskereszt Komárom megyei Szervezete. Megalakult a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsa.

1951. április 20. A Tanács VB jóváhagyta Újváros 1951. évi építkezésének tervét.

1952 Felépült és megkezdte működését Újváros első általános iskolája, mely később felvette Mező Imre nevét. Átszervezés során megalakult Tatabányán a Szénbányászati Tröszt.
Megkezdte működését a Véradó Állomás. Megépült a Bányaipari Diákotthon (a Péch Antal Bányaipari Kollégium elődje)Ebben az évben a Tatabányai Szénbányászati Tröszt támogatásával, a Bányász sajátház építési akció keretében rakták le Tatabánya Kertváros alapjait.

1952. augusztus 17. Megalakult a József Attila Megyei Könyvtár

1952. augusztus 25. Elkészült a Megyei Tanács új székháza, így az intézmény Esztergomból Tatabányára költözött.

1953 A Csemege Kereskedelmi Vállalat boltot nyitott Tatabányán..Megalakult a Petőfi Sport Club..Megnyílt a Bányász Vigadó.Megkezdte működését a Komárom megyei Csecsemő- és Gyermekápolónőképző Iskola (a Komárom megyei Egészségügyi Szakiskola elődje).Megalakult a Komárom megyei Kereskedelmi Felügyelőség. Megalakult a Megyei Kórház szakkönyvtára.Megnyílt az Állami Könyvterjesztő Vállalat 330. sz. boltja Tatabányán, a III. kerületben.A Komárom megyei Rendőrfőkapitányság új székházának elkészülte után Esztergomból Tatabányára költözött.

1954 Megalakult a Magyar Honvédelmi Szövetség önálló tatabányai városi szervezete. Pedagógus képzőművészek kiállítása címmel rendezték meg az első megyei tárlatot. Megalakult a felsőgallai német nemzetiségi ének- és táncegyüttes. Megszűnt a termelés a IX-es aknán . Megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség tatabányai szervezete. Megkezdte működését a Zsdánov Művelődési Ház. "Tatabányai írások" címmel irodalmi antológia jelent meg.

1954. március 11. A VB egyhangúlag elfogadta Tatabánya város súlyponti várossá nyilvánítását és tanácsi szempontból az "A" városok közé sorolását, ehhez ipari jellege és lakóinak száma lehetőséget nyújt. Ezt a határozatot a megyei tanácson keresztül a minisztertanácshoz terjesztették fel.

1954. szept. - okt. Megalakultak a Hazafias Népfront bizottságai így Tatabányán is létrejött a városi bizottság.

1954. december 21. Ünnepi tanácsülés a debreceni Ideiglenes Kormány megalakulásának 10. évfordulója alkalmából.

1955 A 72/1955. sz. városi tanácsi határozat alapján került sor a város utcáinak és házszámainak a rendezésére, és elkészült az első térkép a városról. Megalakult a városi bíróság. Megszűnt a Keselő-akna. Megkezdte működését a XV/a. és a XV/b. akna. Megnyílt a Fekete Gyémánt Étterem.

1956 Létrejött a Palahányó üzem. Megkezdte működését Kertvárosban az első általános iskola, amely 1959-ben új épületet kapott és a Sziklai Sándor Általános Iskola nevet vett fel.

Megkezdte működését a XII/a. akna .Megnyílt a Vértes Étterem, és az 5. számú postahivatal, amely felvevőhelyként működött. Megszűnt a termelés a III/a. aknán

1956. október 23 . Értelmiségi ankét a Zsdanov Művelődési Házban, a megyei TIT szervezésében. Minden időszerű társadalmi, gazdaságpolitikai és kulturális kérdésről beszéltek

1956. október 24-25. Folyt a munka a tatabányai üzemekben és hivatalokban. 300 kommunista munkás felfegyverzése.

1956. október 26. Délig zavartalanul folyt a termelés a város üzemeiben. Délután tüntetés indult a Bányaipari Technikumtól. A város némely pontján a tömeg megállt, akkor szavaltak, énekeltek, beszédeket mondtak. Este kétfelé szakadt a tüntető tömeg. "Az egyik csoport behatolt a városi rendőrkapitányság, majd azt követően a városi tanács s az ott elhelyezett honvédkiegészítő parancsnokság épületébe, s fegyvereket szerzett. A tömeg másik része Újváros felé vette az útját, behatolt a BM Főosztály épületébe, ahol fegyvereket, rendőri felszereléseket szereztek, majd a Hunyadi laktanyába mentek fegyverek szerzése céljából." 1956. október 28. E napon választották meg Tatabánya legtöbb üzemében a munkástanácsot. Az üzemekben 20-30 tagú munkástanácsot választottak. Ezen belül ötös bizottságot hoztak létre az ügyek intézésére, továbbá küldötteket választottak a városi forradalmi tanácsba. Du. 2 órakor a Népházban megválasztották Tatabányán a városi Forradalmi Munkás és Katona Tanácsot. Néhány nap alatt megtörtént a békés hatalomváltás Tájékoztató röplap jelent meg a Tatabányai Alumíniumkohó ideiglenes munkástanácsának megalakulásáról.

Egy nappal később szintén tájékoztatólap jelent meg az aznapi értekezletükről

1956. november 5. Az MSZMP megyei és városi együttes ideiglenes intézőbizottság létrehozása. /Részletes leírás Gyüszi László "Tatabánya 1956-ban" című műve alapján ld. Itthon, 1994. október 22. p. 5.; október 29. p. 5.; 2004. november 5. p. 5./

1957 Újjáalakult Tatabányán az Úttörők Szövetsége Komárom megyei és Tatabányai Városi Elnöksége. Megalakult a Pedagógusok Szakszervezete Komárom megyei Bizottsága. Újjáalakult a Hazafias Népfront Városi Bizottsága. Megalakult a Bányász Művészegyüttes. Megkezdte működését a megyei pártbizottság oktatásai intézménye, a pártiskola, az Oktatási Igazgatóság elődje

1957. március 12. Megalakult a Munkásőrség Komárom megyei és Tatabánya Városi Parancsnoksága.

1958 A KGST-államok közös tőkéjével megalakult a HALDEX Rt. .Megszűnt a termelés a VIII-as aknában.

1958. április 8. Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet párt- és kormánydelegáció tatabányai látogatása.

1959 Megkezdődött a tanítás a Ságvári Endre Általános Iskolában.Megnyílt a Jószerencsét Filmszínház Kertvárosban. Megszűnt a XV/a. akna. Megszűnt a termelés a régi külfejtésen.

1960. április 7. A Tanács VB Újváros közvilágításának korszerűsítése érdekében gombafejes világítótestek felszerelését javasolta. Az ótelepi közvilágítás tapasztalatait is vegye figyelembe az ÉDÁSZ.

1961 Megnyílt a Bányász Körzeti Könyvtár. Megkezdődött az oktatás a Felsőfokú Bányagazdasági Technikumban. Megalakult a Tatabányai Hőerőmű Vállalat.

1962 Megnyílt a Halászkert Étterem. Megnyílt a Postakürt Étterem. Tatabánya- Óvárosban megnyílt a Napsugár Áruház.

1962. szeptember 20. Az MSZMP Városi Bizottsága és Tatabánya Városi Tanács VB együttes ülésén megtárgyalta és jóváhagyta Tatabánya város általános és részletes rendezési tervét..

1963 "Időnk" címmel Komárom megyei antológia jelent meg. Létrejött a Csőszerelőipari Vállalat 2. sz. szerelőüzeme.Megkezdődött az új bánhidai erőmű építése. Megnyitotta kapuit a II. sz. Újvárosi Általános Iskola.Megszervezték a megyei pártbizottság archívumát. Átadták rendeltetésének a Véradó Állomás új épületét. Megszűnt a termelés a IV/a. aknában.

1964 Megalakult a Bányász Művészegyüttes új csoportja: a Bányász Színpad.Művelődési otthont kapott Kertváros.Megalakult a Magyar Hirdető Komárom megyei Kirendeltsége.Megalakult a "Cementgyári Építők" Sport Egyesület.Megkezdték a gyermekorvosi körzeti hálózat kiépítését. Megnyílt a Hétvezér Étterem.Megalakult a TIT városi szervezete. Elkészült az új, korszerű tejüzem. Megnyílt a VII-es telepen a 6. sz. postahivatal, amely felvevőhivatalként működik A Pénzügyőrség és a Vámőrség összevonásával megalakult a Vám- és Pénzügyőrség Komárom megyei Parancsnoksága. Önálló intézmény lett a Dolgozók Gimnáziuma.

1964. szeptember 6. Átadták rendeltetésének Újvárosban a József Attila Megyei Könyvtár új épületét.

1965 Önálló intézmény lett a Dolgozók Általános Iskolája . Megkezdte működését a Somlyói akna és a XV/c. akna.A Városi Tanács átvette a Cement- és Mészművek üzemi bölcsődéjét.

1965. január 1. A József Attila Megyei Könyvtár kezeléséből kivált és önálló intézmény lett a Városi Könyvtár.

1965. március 27. A Komárom megyei Tanács és Tatabánya Város Tanácsa együttes ülése a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából. Ünnepi megemlékezések, kitüntetések átadása, a "Megyénk 20 éve" c. kiállítás és a megyéről készült film bemutatása.

1965. június 17. Újvárosban megnyílt a Turul Filmszínház.

1965. szeptember 1. Megnyitotta kapuit a III. sz. Újvárosi Általános Iskola

1965. szeptember 2. A Városi Tanács rendeletben mondta ki, hogy a III. ötéves terv során Újváros és Óváros közötti összekötő út megvalósítása érdekében a VB intézkedjen.

1966 Megnyílt Kertvárosban a Rózsakert Étterem.

1966. július 28. A Tanács VB elfogadta az újvárosi Felszabadulás tér, Népköztársaság útja, Mártírok út, Ifjúmunkás utcaneveket.

1966. október 1. Megkezdte működését a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai egysége.

1967 Kertvárosban megnyílt a 7. sz. postahivatal, felvevőhivatalként.A trösztök megszűnésével megalakult a Tatabányai Szénbányák. A vidéki ipartelepítés során a megyeszékhelyre települt a Fővárosi Kézműipari Vállalat üzeme és a Magyar Acélárugyár Kisrugó üzeme.

1967. május 5. Új épületében megkezdte működését az MSZMP Komárom megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága.

1967. július 1. A tatabányai karbidgyár a Kőbányai Gyógyszerárugyár üzemegységeként folytatta munkáját.Megalakult a Komárom megyei Állategészségügyi állomás és a Komárom megyei Távhőszolgáltató Vállalat.

1968 Megszűnt a termelés a XI-es aknában. Öregek napközi otthona nyílt meg a III. körzetben.

1968. szeptember 1. Megnyitotta kapuit a IV. sz. Újvárosi Általános Iskolaés a II. sz. Kertvárosi Általános Iskola és a 311 sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fiókiskolája és kollégiuma , ahol a vájártanulók képzésén kívül vasipari tanulók oktatása is folyt.

1969 Megjelent a Forrás (1972-től Új Forrás) c. Komárom megyei antológia első száma. Megnyílt a IV. sz. Bölcsőde Kertvárosban.Megkezdte működését a Komárom megyei Pályaválasztási és Munkapszichológiai Tanácsadó Megalakult a Volán Utazási, Szállítmányozási és Kereskedelmi Iroda. Megszűnt a termelés a X-es aknán.

1970. Megnyílt a Rozmaring Étterem és Szálloda. Megszűnt a termelés az V-ös, VI-os és VIII-as aknán .

1970. november 7. Átadták rendeltetésének a Puskin Művelődési Ház új épületét.

1971. szeptember 3. Az MTV bányásznapi köszöntőként bemutatta a "Dinasztiák a Gerecse alján" c. Tatabányáról készített dokumentum-riportfilmet.

1972 A Dózsakertben elkészült a KÖJÁL új székháza.Tanácshatározat alapján készült el a "Tatabányáért" c. jelvény, amelyet a társadalmi munkában élenjáró dolgozók vagy kollektívák nyerhetnek el.A Tatabányai Városi Tanács VB "Tatabánya díszpolgára" cím adományozására alkotott tanácsrendeletet.

1972. június 23. Tatabánya-Újvárosban átadták rendeltetésének a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházát (ma a Városi Bíróság épülete).

1972. október 10. Tatabánya-Újvárosban a Népköztársaság (ma Köztársaság) út mentén épülő, kb. 20 hektáros park egy részét átadták a város lakóinak (Jubileum park).

1972. október 11. A várossá nyilvánítás 25. évfordulója alkalmából ünnepi tanácsülést tartottak a Népházban Fock Jenő kormányfő részvételével. A Szocialista Hazáért kitüntetést kapott a város első polgármestere Andó Gyurka Ferenc. Az ülésen bemutatásra került a "Beszélgetés egy várossal" c. színes dokumentumfilm, melyet Tatabányáról készítettek 1972. október 31. Tatabánya-Újvárosban átadták rendeltetésének a 4. sz. (ma Herman Ottó) Általános Iskola épületét. 1972. november 13. Tatabánya-Újvárosban a Felszabadulás (ma Fő) téren felavatták Segesdi György szobrászművész "A szabadság lángja" c. alkotását, melyet a város jubileumára készített.

1973. február 5. Megnyílt Tatabánya-Újvárosban a megye akkori legnagyobb vendéglátóipari létesítménye, a Jubileum Étterem (helyén ma a Vértes Center áll)

1975. május 20. Tatabánya épülő, akkor új városnegyedében hagyományteremtő szándékkal I. Dózsakerti Napok címmel rendezvénysorozat kezdődött, mely június 8-áig tartott.

1975. szeptember 7. Tatabánya-Újvárosban a Megyei Tanács mögötti parkban felavatták a munkásmozgalmi mártírok emlékművét, amely a Városi Tanács és a Szénbányák Vállalat támogatásával készült el. Az emlékmű alkotója Marosits István szobrászművész.

1976. április 3. Tatabánya-Újvárosban a Felszabadulás (ma Fő) téren felavatták Víg Tamás szobrászművész Lenin-emlékművét.

1976. szeptember 9. Megnyílt a város új sportlétesítménye, a körcsarnok. A megnyitó beszédet dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke tartotta.

1976. november 5. Tatabánya-Újvárosban átadták rendeltetésének az ország egyik legmodernebb postahivatalát, amelyben Budapest után elsőként önkiszolgáló részleget is kialakítottak.

1977. április 14. Megnyitotta kapuit a Tatabánya-Dózsakertben épült közlekedési és közlekedésgépészeti szakközépiskola, amely eddig Újvárosban működött. 13 tanterem és műhelyterem szolgálta az oktató-nevelő munkát.

1977. szeptember 2. Átadták a Komárom megyei Vízmű Vállalat új tatabányai telephelyét a Táncsics Mihály úton, Alsógallán a KPM Tatabányai Közúti Igazgatósága mellett.

1977. december 9. Tatabányán Havas Béla az Állami Fejlesztési Bank vezetője, Gál István a Tatabányai Szénbányák Vállalat igazgatója és Seregi János a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója aláírták a nagyegyházi bánya nyitására vonatkozó államkölcsön-szerződést.

1978. augusztus 7. A márkushegyi bányát építő szocialista brigádokkal találkoztak a megye párt- és állami vezetői és a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója, abból az alkalomból, hogy a tervezett határidő előtt 9 hónappal befejezték az új bánya lejtősaknájának építését és megkezdték az alapvágat kihajtását is.

1979. március 20. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendeztek Tatabányán, a munkásmozgalmi mártírok emlékművénél A Sportcsarnokban a Magyar Állami Hangverseny-zenekar vendégjátékát Kobayashi Ken-Ichiro vezényelte.Dózsakertben a Dózsa György úton felavatták a város első galériáját , amelyben Kernstok Károly művészetét bemutató kiállítás nyílt.

1979. november 3. Átadták rendeltetésének a crossbar telefonközpontot és az Árpád Szállót.

1979. december 28. Meghalt Gál István, a Tatabányai Szénbányák Kossuth-díjas igazgatója, az MSZMP Komárom megyei VB és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, Tatabánya díszpolgára. Búcsúztatására december 30-án került sor.

1980. szeptember 6. Tatabányán a 30. Bányásznap keretében a Népház előtt felavatták Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész Orpheusz c. szoborkompozícióját.

1981. február 10. Tatabánya-Kertvárosban új ABC áruház nyílt a Tatabányai Szénbányák, a Városi Tanács és a Generál Kereskedelmi Vállalat közös beruházásaként.

1982. február 8. Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár és Kovács László a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára kíséretében a Tatabányai Szénbányákhoz látogatott. A látogatás során beszámoló hangzott el az eocén-program megvalósításáról, a bányaépítés elsősorban a mányi bányaüzem haladásáról.

1982. november 10. Az autópálya építési program jelentős eredményeként átadták a forgalomnak az M1-es autópálya Bicske és Tatabánya közötti szakaszát.

1983. július 5. Tatabánya-Újvárosban új vendéglátóhelyet nyitott meg a Kristály Vendéglátó Vállalat, Pécsi Söröző néven.

1983. november 16. A Dózsa György út korszerűsítésének első ütemeként átadták a forgalomnak Tatabánya-Újváros és Bánhida közötti közúti híd gyalogos felüljáróját.

1983. december 22. Átadták rendeltetésének a Tatabánya-Dózsakertben épült új sportcsarnokot, amely jelentős társadalmi összefogással épült

1984. január 2. A Tatabányai Szénbányák Vállalat 1200 dolgozója munkásgyűlésen vett részt a Sportcsarnokban. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett munkásgyűlés célja az 1983. évi gazdálkodás áttekintése, az 1984. évi feladatok meghatározása volt.

1984. március 31. Az avató ünnepséget követően a Tatabánya határában épült Skála Sztráda Áruház megnyitotta kapuit.

1984. szeptember 15. Tatabánya-Kertvárosban új, 150 férőhelyes óvodát adtak át rendeltetésének. Ez az első olyan intézmény, amelynek építési költségeihez a lakosság is hozzájárult, kommunális kötvények vásárlásával.

1985. március 13. Befejeződött a széntermelés a XIV-es aknán, amelyet még 1937-ben nyitottak meg.

1985. október 5. Tatabánya-Kertváros lakótelepén leleplezték azt az emlékművet, melynek tanúsága szerint a lakótelep Grozníj nevét viseli. A névadó a Csecsen-Ingus ASZSZK testvérterület fővárosa.

1986. augusztus 30. Tatabánya-Sárberekben, a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Erősáramú Szakközépiskolában megrendezett tanévnyitó alkalmával avatták fel az iskola új épületszárnyát.

1987. január 9. Ünnepélyes külsőségek között avatták fel Tatabányán a megyei főügyészség székházát. A felújított, felszerelt épületet Szijártó Károly legfőbb ügyész adta át rendeltetésének, párt- és állami vezetők jelenlétében.

1987. április 25. Emléktábla-avató ünnepség. A Gál István lakótelepi körzeti pártszékház falán ünnepélyesen leleplezték a Gál István születésének 70. évfordulója alkalmából készített emléktáblát. (Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész portré-emléktábla alkotása)

1987. augusztus 14. A Tatabánya határában lévő XII/a. akna, amelyet 1956-ban nyitottak, befejezte működését. Az itt dolgozókat élüzemként búcsúztatták, ezzel a tatai szénmedencéből kigördült az utolsó csille szén is.

1987. augusztus 31. Felavatták a város második, 16 tantermes gimnáziumát a Gál István lakótelepen.

1988. január 1. E naptól a Tatabányai Szénbányák Vállalatból önálló vállalatként működik tovább a Tatabányai Bányák, valamint a Haldex, létrejött a Gallakarbon, az Építészeti Rt. és az Alfadat Gazdasági Társulás.

1988. június 3-4. Megnyílt több éves szünet után. A Közművelődés Háza és a Puskin Művelődési Ház rendezésében nyári programokat bonyolító Szabadtéri Színpad a Május 1. parkban.

1988. június 25-26. Ünnepséget rendeztek Tatabányán a Bánhidai Erőmű Kultúrotthonában a Tatabányai Hőerőmű Vállalat fennállásának 100 évfordulója tiszteletére.

1988. augusztus 31. Ünnepélyes tanévnyitó keretében vette fel Bárdos László nevét a Gál István lakótelepen épült gimnázium.

1989. február Városvédő Kör alakult Tatabányán, a HNF égisze alatt. Főként környezetvédelmi célok megvalósítását tűzte ki maga elé.

1989. május 15. Városi MSZMP, MDF találkozó Tatabányán. Részlet a kiadott közleményből. "A Magyar Demokrata Fórum tatabányai szervezete és az MSZMP Városi Bizottsága képviselői fontosnak tartják Tatabánya és lakossága érdekében a gazdasági felélénkülés és az önkormányzati megerősödés városi programjának kidolgozásában történő részvételüket.

1989. július 2. A Tatabánya-kertvárosi Szent Erzsébet templomot átadták rendeltetésének.

1989. december 13. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) megtartotta utolsó ülését Tatabányán, majd beszüntette tevékenységét. A Megyei Szakszervezeti Szövetség megalakulásáig koordinációs tanács alakult

1989. december 14. Tatabányán tanácskozott a Komárom megyei Politikai Fórum. A tanácskozás házigazdája az MDF volt, gazdasági kérdéseket és a népszavazás tapasztalatait vitatták meg.

1990. március 30. Az MDF helyi szervezetés és bérmunkások segítségével eltávolították a Lenin-szobrot a Fő térről.

1990. június 1. A Konzum bevásárlócsarnok emeletéről a vasúti peronokra vezető fedett hidat átadták az utazó közönségnek a tatabányai vasútállomáson. Jegyárusítás június 3.-ától már csak ebben az épületben volt.

1990. július 4. Létrejött a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (Modern Business Studies) főiskolai alapítvány.

1990. szeptember 11. Megnyílt a város első, megyénk második felsőoktatási intézménye, a Külkereskedelmi Főiskola Tatabányai Kihelyezett Tagozata.

1990. október 25. A Városi Önkormányzat alakuló ülésén a 25 éves Bencsik Jánost (SZDSZ) választották polgármesterré.

1990. december 1. E naptól Tatabánya megyei jogú városi címet kapott, amelyet az Országgyűlés az önkormányzati törvény alapján fogadott el. Fennállásának 5. évfordulóját ünnepelte A Közművelődés Háza.

1990. december 8. Emléktáblát avatott Tatabánya-Óvárosban a Ságvári E. u. 23. sz. alatti Postahivatal falán a Történelmi Igazságtételi Bizottság 1956-os tagozata, az 1956-ban itt lezajlott sortűzre emlékezve. Az emléktáblát Nagy Erzsébet, Nagy Imre lánya leplezte le.

1991. június 30. Tatabányán megkondultak a harangok és rövid ünnepség keretében méltatták a szovjet csapatok kivonulását, az ország új, ténylegesen független státuszát.

1991. július 25. Letették az alapkövét az épülő Szent Borbála téri üzletközpontnak.

1991. július 26. Új címert és zászlót szavazott meg Tatabánya Megyei Jogú Város közgyűlése.

1991. augusztus 10. Óvárosban megnyílt a West bevásárló ház és étterem.

1991. szeptember 16. Ünnepélyes tanévnyitó a Modern Üzleti Tudományok Alapítványi Főiskolán, ahol nulladik évfolyamot indítottak.

1991. november 18. A városi önkormányzat visszaadta a római katolikus egyháznak a Kossuth Óvodát, mely a bánhidai lakónegyeden található. Számos szervezet, magánszemély és vállalkozó összefogásával felújították, s e napon szentelte fel Pápai Lajos győri megyéspüspök.

1992. január 6. Elkészült Tatabányán a Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola tetőterének beépítése, mellyel több új tantermet, laboratóriumot sikerült kialakítani.

1992. március 18. A Tatabányai Bányák Vállalat igazgatótanácsi ülésén csődöt jelentettek be. Az eljárás előkészítésére több bizottságot hoztak létre, hogy a vállalat átalakulási folyamatát kezelhetővé tegyék. 1992. május 16. Kelet-Európa egyik legnagyobb csomagolóeszköz üzemét építette fel Tatabányán az osztrák érdekeltségű ALPLA Kft., amely 1989-ben alapított vegyesvállalatot a helyi DELTA Ipari Szövetkezettel. 1992. október 1-2. "Az elődtelepülések és Tatabánya város története" címmel tudományos konferenciát rendeztek a várossá nyilvánítás 45. évfordulója alkalmából A Közművelődés Házában.

1992. október 6. A budapesti IDEA Ferr Kft. kivitelezésében felújított Turul emlékmű visszakerült eredeti helyére, a Kő hegyre.

1993. április 5. Testvérvárosi szerződést írtak alá Tatabányán városunk, valamint az itt tartózkodó Christchurch (Anglia) vezetői. 1993. június 21-24. A Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézet első kurzusa "A populáris zene antológiája" címmel, Gonda János művészeti vezető irányításával.

1993. június 21-24. A Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézet első kurzusa "A populáris zene antológiája" címmel, Gonda János művészeti vezető irányításával.

1993. szeptember 13. Naprakész privatizációs információs szolgáltatással ügyfélszolgálati irodát nyitott Tatabányán a megyei önkormányzat.

1994. március 31. E naptól megalakult a Tatabányai Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft., a Tatabányai Fűtőerőmű Kft. jogutódjaként, amely integrálta a bánhidai erőművet és a Tatabányai Bányák Fővállalkozását.

1994. május 29. Újvárosban a Centrum Áruház előtt e napon avattak fel a szökőkutat, amely "Az örök szerelem kútja" elnevezést viseli (B. Hegyi László keramikusművész alkotása).

1994. október 14. Bánhidán a Puskin Művelődési Ház előtti téren fellobbant a gázfáklya. Ezzel ünnepélyen rákapcsolták a gázrendszerre a városrészt Alumínium öntödét avatott Tatabányán, az Egység úton a P-Metál Kft.

1994. december 4. A Szent Borbála Alapítvány és a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány szervezésében felavatták Szent Borbála szobrát, a róla elnevezett téren (Péterffy László alkotása).

1994. december 18. Holocaust emlékparkot avattak Felsőgallán.

1995. január 1. E naptól közgyűlési határozat alapján létrejött az önálló Tatabányai Városi Levéltár.

1995. február 23-24. A bánya-erőmű integráció tapasztalatairól rendeztek országos konferenciát a városban, a Tatabányai Energetikai Kft. és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) helyi csoportja szervezésében.

1995. július 18. Magyarországon az első, kanadai kormánygaranciával és anyagi támogatással megvalósuló városmenedzselési program kezdete, Tatabányán.

1995. szeptember 24. Márkus Mihály dunántúli református püspök szentelte fel az Óvárosban adakozásból épült templomot.

1995. november 10. Lerakták a tízmilliárd forintos beruházással épülő keréktárcsagyár alapkövét, megindult a SUOFTEC Kft. zöldmezős beruházása.

1995. december 20. Hivatalosan felavatták a megyei Mentálhygiénés és Rehabilitációs Intézet új épületét Síkvölgyön.

1996. január 19. Mentőállomást avattak Dózsakertben, melyet 70 millió forintból 120 nap alatt valósítottak meg.

1996. május 10. Az utolsó végzős aknász évfolyam ballagásával megszűnt a bányaipari aknászképzés a Péch Antal Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban.

1996. július 1. Nyílt napot tartottak a városházán Tatabányai Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról. E naptól hivatalosan működik a polgármesteri hivatal keretei között a gazdaságfejlesztő szervezet.

1996. október 6. Kopjafákból álló emlékművet avattak az Aradi vértanúk terén, amely Cs. Kiss Ernő munkája, és 14 emlékoszlopot tartalmaz.

1996. december 6. A Mátyás király úton átadták az új vasúti aluljárót, amely 200 millió forintba került.

1997.január 1. Bezárt a Gasztro Kristály Rt. kezelésében lévő Jubileum vendéglátóház (Bisztró és Százlábú étterem), amely 1972-ben a várossá nyilvánítás jubileumára készült.

1997. december 5. A tatabányai és a környei polgármester ipari park létesítéséről írt alá szerződést a helyszínen, a Búzavirág út melletti területen, amely a Nyugati Ipari Park nevet viseli.

1998. január közepe Elkészült az 1993-ban létrejött Tatabányai Rugógyártó Kft. és a német Gebr. Stahlschmidt Gmbh. & CO. KG alapította Tatabánya Bowdengyártó Kft. új üzemépülete a Táncsics Mihály úton.

1998. június 5. Átadták rendeltetésének a Szent Borbála Kórház új pavilonját, kórházi szárnyát.

1998. július 7. Az ipari parkot és a Kisbér Tatabánya közötti főutat összekötő, a várost elkerülő útszakaszt (2km) avatta fel Bencsik János polgármester.

1998. július 10. A kivitelező Pannon Team Kft. átadta a zöldmezős beruházásként készült üzemépületet a Graboplast Rt-nek. A beruházás értéke 4,5 milliárd forint volt.

1998. augusztus 11. A VII-es telep szomszédságában elkészült a város déli elkerülő útgyűrűjének újabb szakasza, melyet Bencsik János polgármester adott át.

1998. október 14. A Ságvári úton felavatták a megyei és városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság felújított épületét.

1998. november 14. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kardiológiai Munkacsoportja a 100 éves fennállását ünneplő tatabányai Szent Borbála Kórházban tartotta tudományos vándorgyűlését.

1998. november 17. Átadták a forgalomnak a Tatabánya-óvárosi autópálya lehajtóág 100-as főút Kóta József utca csomópontban kiépített körforgalmú utat.

1998. november vége Egymilliárd forintos beruházás eredményeként az EU környezetvédelmi előírásainak is megfelelő regionális hulladéklerakót adtak át a Dubnik-völgyben.

1999. március 17. A Grabofloor 14 000m2-es üzemcsarnokának avatója a VII-es telepi ipari park területén.

1999. augusztus 12. A Zenon System Kft. új irodáját és gyártócsarnokát avatták fel Tatabányán.

2000. január 10. Partnerkapcsolatról írtak alá szerződést a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a tatabányai SCI gyár vezetői, a munkaerőigény összehangolásáról, szakképzési együttműködésről.

2000. február 24. A Jászai Mari Színház, Népház előcsarnokában felavatták a névadó bronzszobrát (Szabó György szobrászművész alkotása).

2000. április 28. Székelyudvarhelyen Szász Jenő ottani, és Bencsik János tatabányai polgármester aláírták a testvérvárosi szerződést.

2000. október 4. Felavatták Tatabánya regionális szennyvíztisztítójának 800 millió forintért elkészült felújított részét.

2000. október 10. Az Ipari Parkban a dán nagyherceg avatta fel a Grundfos cég 50 millió dolláros költséggel épített szivattyú-gyárát.

2001. május 20. A Millenniumi Emlékparkban felavatták Szunyogh László szobrászművész Napóra-kompozícióját.

2001. június 21. Felavatták az FCI cég új tatabányai gyárát.

2001. szeptember 1. A bányásznapi ünnepségek keretében a Károlyi saroknál felavatták Esterházy József lovasszobrát (Tóth Béla alkotása).

2001. december 5. Átadták a felújított Lővér teret a Dózsakertben.

2002. május 29. Felavatták a dán Coloplast cég új üzemcsarnokát az Ipari Parkban.

2002. október 3. Kertváros és Dózsakert találkozási pontjánál átadták a körforgalmú csomópontot.

2002. október közepe 22 millió forintért részlegesen felújították a Kodály teret .Székházat avatott a megyei és a városi Vöröskereszt a Posta u. 5. szám alatt, az I. sz. erőmű mellett. A Béla király körtér 69. sz. alatt felavatták az orvosi ügyelet új központi telephelyét.

2003. január 29. Az argentin érdekeltségű Eural Kft. új üzemcsarnokot avatott Tatabányán.

2003. szeptember 6. A Bányásznap keretében felavatták a 12 millió forintos beruházással felújított Vértanúk terét.

2003. október 20. A helyi kábeltelevízió (TKTV) bemutatta Gyüszi László "Tatabánya 1956-ban" c. könyvéből készült, Martinidesz László rendezte dokumentumfilmet.

2004. március 31. 15 millió forint értékű beruházás eredményeként megújult a dózsakerti Spar élelmiszer áruház és környéke. Az üzletet, valamint a Dózsa György Általános Iskola környékén felújított járdákat Bencsik János polgármester és a városrész képviselője adta át.

2004. aug. közepe A helyi fűtőerőmű gázüzemre való átállásának keretében átadták a megépült távvezetéket és gázátadó állomást 2004. szeptember 11. Ünnepségek a Sárberki lakótelep megépítésének 25. évfordulóján. Ennek keretében ünnepélyesen adták át Gengeliczky László és M. Nagy József "Földanya" c. szobrát.

2004. november eleje 45 millió forintos beruházás eredményeként átadták a felújított Ságvári teret.

2005. március 2. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában bejelentették, hogy EU-s segítséggel 1,2 milliárd forintot fordíthat Tatabánya és Oroszlány egy Térségi Regionális Integrált Szakképző Központ (TISZK) kialakítására.

2005. május 9. A japán érdekeltségű autógumi gyár a Bridgestone hivatalosan értesített Tatabánya vezetését, hogy 50. üzemének helyszínéül városunkat választotta.

2005. június eleje Elkészült Dózsakertben a Millennium lakópark utolsó üteme. A DOmikron Kft. a teljes, 2000-től kezdődött beruházás során 1,6 milliárd forintot fektetett be 2005. szeptember 23. Névadó ünnepség keretében leplezték le a volt Lővér, e naptól Rákóczi téren a névadó II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Gaál Tamás alkotását.

2005. november 14. Tatabánya és Vértesszőlős határában 18 hasznosítható telket alakítottak ki, üzleti célokra. Az egyenként 3-5000m2-es területeken infrastrukturális fejlesztések kezdődtek, kereskedelmi és szolgáltató park kialakítására.

2006. március 14. Felavatták Felsőgalla címerét (Szám János alkotása). Az avatón Szili Katalin, a Parlament elnöke mondott köszöntőt.

2006. március vége A városi Ipari Parkba telepedett japán Asaki Glass autóüveggyár kapta az év legnagyobb zöldmezős beruházása címet, a gazdasági minisztertől.

2006. augusztus 18. E napon tették közzé Bencsik János polgármester összegzését, a 2002-2006 közötti ciklus során elért eredményekről.

2006. október 24. Átadták a Tatabánya-Kertvárosban az egykori Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet épületéből kialakított Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány gondozóközpontját.

2007. február 1. Földi Imre tatabányai súlyemelő megkapta a Nemzet Sportolója kitüntető címet.

2007. március közepe Megkezdődött a Jászai Mari Színház, Népház épületének rekonstrukciója.

2007. május 3. A helyi önkormányzati képviselőtestületi ülésen elfogadták a megyeszékhely rendezvény-tervezetét, vitát folytattak az útfelújításokról. Megnyílt a város első plázája, a Vértes Center a Győri úton..

2007. szeptember 23. Az Ipari Parkban az üzleti turizmus fejlesztését segítő új beruházás keretében ún. kompetenciaközpont nyílt Grundfos City elnevezéssel.

2007. október 9. Gyüszi László: Tatabánya történelmi olvasókönyve 2. kötetének bemutatója a polgármesteri hivatalban, a várossá nyilvánítás 60. évfordulója tiszteletére.

2007. október 10. Közigazgatás és az emberek (1945-1948) című dokumentumkiállítás megnyitója Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárában, a várossá nyilvánítás 60. évfordulója tiszteletére.

A város ipari jellege az 1980-as évek végéig meghatározó volt. Ezután a nehézipar és a bányászat jelentősége csökkent és a város gazdasági szerkezete jelentősen megváltozott. A rendszerváltás utáni években lassú fokozatos gazdasági-szerkezetátalakítás ment végbe, mely során ipari park került kialakításra, melyben műanyagipari vállalatok, orvosi segédeszközöket gyártó vállalat, valamint autóipari beszállítók (autóüveggyár, felnigyár, gumiabroncsgyár) telepedtek meg. 2009-re ~500ha területen több mint 2 tucat közepes- és nagyvállalat foglalkoztat ~13.000 környékbeli munkavállalót.

1991 óta megyei jogú város.

Az ezredfordulón Tatabánya háztartásainak száma 30 000 fölé emelkedett, melynek több mint 90%-a közművesített, 12%-a gázzal is ellátott. A háztartások 60%-a távfűtött és telefonnal ellátott. Majdnem minden háztartásban elérhető a kábeltelevízió. Az utak 98%-a aszfaltozott. A tömegközlekedés és a szemétszállítás jól szervezett.

A 20. század közepéig a város oktatása átlagosnak mondható. A bányászat miatt azonban az általános iskolát végzettek száma elmaradt az országos átlagtól. A század végére ez gyökeresen megváltozott. Egyre több a középiskolát végzett a városban. Jelenleg 5 bölcsőde, 18 óvoda, 16 általános iskola és 10 középiskola található a városban. 1992-ben megalapították a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, néhány évre rá megjelent a városban a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata is.

A város híres szülöttei:

Forrás: Wikipédia
Dr. Horváth Géza

Tatabánya múltja

GALÉRIA

Galéria: